|
2022-03-06 12:00:51, vasárnap
|
|
|
|
|
|
Életadó virág
Az ember egykedvűen ballagott haza az orvostól. Kezeit zsebre vágva, nem nézett se jobbra, se balra, csak maga elé meredt szomorúan. Egyedül volt, nem tartozott senkihez, nem tartozott felelősséggel senki iránt. Ezért vette tudomásul olyan lakonikus nyugalommal a diagnózist: nem gyógyítható.
Nem fájt neki semmi, csak rótta az utcákat, a szemerkélő esőben, hideg, alattomos szélben. Épp csak a komfortérzet miatt hajtotta fel a gallérját. Vagy tán csak megszokásból. Hiszen már úgysem számított semmi. Gondolatai sem voltak... már nem.
Befordult az ismerős sarkon, gépiesen, megszokott módon. Semmi nem változott reggel óta, amikor elindult. Szürkeség, beton, pocsolyák....ahogy mindig is. Nem mindig volt ilyen. Ó dehogy. Valamikor régen szebb volt számára minden. Voltak érzelmei, boldog napjai, nevetés...béke, nyugalom. Ez már egy ideje a múlté...megfakult, ő meg belefásult.
Nem is izgatta magát a kialakult helyzet miatt, hiszen vesztenivalója nem volt már egy ideje. Tudomásul vette az állapotát, küzdeni nem akart, nem volt ereje hozzá. Persze nem dobja el az életét, azért bolond nem volt sosem, de megbékélt valahogy. Ment, lassan, fejét lehajtva, szemben a széllel. Szürke-szürke-szürke. Lépésre-lépés.
Hirtelen megállt...valami megbontotta a sötét egyhangúságot. Mivel eddig is a földet bámulta a lába előtt, észre kellett hogy vegye. A virágot..... Azt a virágot. Ami még reggel nem volt sehol. Hogy is lett volna, hiszen csupa beton minden. Kicsi volt, és nap sárga. Hihetetlen módon vakított a szürkeség közepén. Meglepődött...nagyon régen nem látott ilyen szépet. Pedig semmi különös, csak egy nap sárga kis foltocska... egy betonrepedésben. Hogyan? Mióta? Miért? Kérdések sorjáztak a fejében, miközben szinte megbabonázva nézte az árva kis életet. Közben pillanatonként meghökkent saját magán is. Régóta nem érdekelte szinte semmi, és most egyszerre itt áll, és nézi ezt a pici csodát...És kérdések fogalmazódnak meg benne. Furcsa érzés volt...megint érezni. Érdeklődni valami iránt, szépnek látni valamit. Már el is felejtette szinte hogy milyen az. Nem tudott szabadulni. A virág tisztasága, léte, kisugárzása fogva tartotta. Lehajtotta a gallérját, leguggolt a növényke elé...észre sem vette hogy az eső már elállt. Úgy általában semmit nem érzékelt most maga körül. De talán mégis: melegedett. Amit még nem tudott az az, hogy nem az idő, hanem ott bent valami. Kinyújtotta az ujjait, óvatosan megérintette a virág szirmait, nem tudta miért teszi, csak érezte hogy meg kell tennie. Puha volt és meleg. Meglepően szokatlan ez egy virágtól. És ez a melegség lassan felkúszott a férfi kezén. Nem értette mi történik. Egy virág csak, nem is valami ritkaság vagy bódító illatú csoda...és mégis más. Megállította, mozdulatra, gondolatokra kényszerítette...és nem eresztette tovább. Úgy érezte tennie kell valamit, mert a növényke itt menthetetlenül elpusztul, lehet hogy még ma. Nem tudta volna megmagyarázni hogy miért teszi, hogy mit akar, csak vitte valami sosem volt érzés...a virág élni akarása teljesen letaglózta, magával ragadta. Pár lépésre volt csak otthonról, mégis rohant. Szerszámok, kapkodás...aggódás, türelmetlenség...már arra sem volt ideje hogy meglepődjön önmagán. Kimelegedett, megcsillant a szeme, arcába új szín költözött. Félt hogy elkésik, pedig a virágnak szüksége van rá! Honnan ez a bolondság? Mit csinálok? Ötlött fel benne egy pillanatra. De már futtában csak. Vitték a lábai, a szíve...azok az érzések amiket már rég eltemetett magában.
Lélekszakadva ért vissza az utcára...a virág várta. Kinyílva, ragyogóbban mint valaha. Mintha mosolyogna...gondolta a férfi. És visszamosolygott. Fogta a szerszámait, és óvatosan nagy figyelemmel kiszabadította a növényt a beton fogságából. Az arca elé emelte, és a virág hálásan hozzá hajolt. Felvitte a lakásba, és helyet, meg fészket csinált neki egy régi cserépben, amiben eddig a tollait, ceruzáit tartotta. Holnap veszek egy szebbet, gondolta, de valahogy érezte hogy a virágnak ez egy csöppet sem fontos. Elrendezte a földet, óvatosan beletette a növénykét és helyet csinált az ablakban egy védett helyen. Érje a nap, de a szél ne bántsa...gondosan, óvatosan. Ha már itt volt, rendet csinált. Pedig ki tudja már mikor utoljára. De most kellett, mégsem láthatod ezt nap mint nap....motyogta magában. Széthúzta a függönyt teljesen...beáramlott a fény. A virág felragyogott...ahogy még soha egyetlen virág sem amit eddig a férfi életében látott. Odaszögezte a férfi tekintetét...és ő végtelen nyugalommal és szeretettel nézte a kisnövényt. Órákon át. Beszélgettek, szavak, hangok nélkül, csak az érzékek nyelvén. Estére a virág nevet is kapott....Évának nevezte a férfi, mint az első nőt a földön, hiszen legalább akkora jelentőséggel bírt már az életében...mint Éva az emberiség történetében. És valahogy illett is Hozzá. És úgy is érezte hogy Ő az első... Az ember hosszú-hosszú évek óta nyugodtan és pihentetően aludt. Elkerülték a rémei, a fájdalmai. Reggel kipattant a szeme és a virágot kereste a tekintetével...ami nem volt nehéz, hiszen még elalvás előtt abba az irányba fordította az ágyát. Igen!! Ott volt...várta hogy a férfi felkeljen, és addig a reggeli napfényben illegette a szirmait...szerette a napot. A férfi megnyugodott...elmosolyodott és a székhez lépett ahová este a ruháit hajtogatta. Végigkutatta a zsebeit és megtalálta a gyűrött papírt amit még tegnap adtak neki az orvosnál...Kisimitgatta, elolvasta újra.. egy név és egy telefonszám...egy új lehetőség, egy komolyabb esély....
Felemelte a telefont...tárcsázott.....
Most már élni akart....volt kiért... |
|
|
0 komment
, kategória: Lélekemelő írások |
|
Címkék: visszamosolygott, betonrepedésben, türelmetlenség, kiszabadította, menthetetlenül, kényszerítette, vesztenivalója, pillanatonként, elmosolyodott, egyhangúságot, megmagyarázni, felelősséggel, jelentőséggel, lélekszakadva, fogalmazódnak, komfortérzet, történetében, gondolatokra, végigkutatta, felragyogott, kisimitgatta, tekintetével, megszokásból, kimelegedett, megérintette, megállította, megnyugodott, beszélgettek, megbabonázva, szerszámait, figyelemmel, gyógyítható, nyugalommal, megcsillant, megbontotta, telefonszám, ember egykedvűen, szemerkélő esőben, komfortérzet miatt, ismerős sarkon, kialakult helyzet, sötét egyhangúságot, földet bámulta, lába előtt, szürkeség közepén, pici csodát, virág tisztasága, virág szirmait, melegség lassan, férfi kezén, virág csak, virág élni,
|
|
|
|
Nevem Lóhere Png rózsa csokor Sokan azt tartják Egy lelki imádság Png cica Facebookon kaptam Cs Ildikótó... Csak a fogyatkozás látható Tavaszi kép Facebookon kaptam Makszim Gorkij gondolata Facebookon kaptam Facebookon kaptam Fehér virág Hogyan lehet Jézust szenvedély... Bounty krémes Tóth Ágnes - Szervusz pad Nagyi telefonál Szép estét Jó reggelt, jó napot mindenkin... 210 éve született a SZÓZAT meg... Facebookon kaptam Zilahy Lajos gondolata Png virág Ami embereknek lehetetlen, az... Paul David Tripp Április 19 Facebookon kaptam Reggel van Hogyan éljünk boldogan, amíg m... Jó reggelt, jó napot mindenkin... képre írva Png virág Png virág Makszim Gorkij gondolata Nagyi telefonál Segítsük barátainkat, hogy meg... Szép estét Facebookon kaptam Éretlen vers Akarat Weöres Sándor - A hársfa mind ... Nagyi telefonál Rátalálsz Facebookon kaptam 210 éve született a SZÓZAT meg... Albert Einstein gondolata Jó reggelt, jó napot mindenkin... Adakozás Png nő Németh László tollából A Megváltó szolgálatában Png rózsa csokor Szép estét kedves látogatóimna... Segítsük barátainkat, hogy meg... Tanuld meg ezt a versemet Mit beszél, nem értem, hogy m... Gyerekként sokat küzdöttünk az... Régi emberek, akikre máig büsz... Kiss Éva - Amerre a ház lelke ... Nem számIt Nagyi telefonál Paul David Tripp Április 19 s immár én is felragyogva, ért... Gyerekként sokat küzdöttünk az... Facebookon kaptam Mindig jusson idő nevetni Facebookon kaptam Facebookon kaptam Bounty krémes Rátalálsz Zsolnay Vilmos világhírű kera... Egy bizonyos határt Nagyon különös Őrizkednünk kell... Facebookon kaptam Facebookon kaptam Akarat Minden harmadik... Szép estét kedves látogatóimna... Facebookon kaptam Facebookon kaptam Akarat Hogyan lehet Jézust szenvedély... Kellemes délutánt kívánok s immár én is felragyogva, ért... Facebookon kaptam Mírjam barát... Png nő Szívem tiéd Facebookon kaptam Facebookon kaptam Jó éjszakát Németh László tollából Facebookon kaptam Facebookon kaptam Ne kapaszkodj magasabbra, Png virág Png kutya Facebookon kaptam Facebookon kaptam Annuska bar... Erdőn
|
|
|
|
ember egykedvűen, szemerkélő esőben, komfortérzet miatt, ismerős sarkon, kialakult helyzet, sötét egyhangúságot, földet bámulta, lába előtt, szürkeség közepén, pici csodát, virág tisztasága, virág szirmait, melegség lassan, férfi kezén, virág csak, virág élni, virágnak szüksége, érzések amiket, virág várta, beton fogságából, virág hálásan, régi cserépben, védett helyen, függönyt teljesen, virág felragyogott, férfi életében, férfi tekintetét, érzékek nyelvén, virág nevet, emberiség történetében, ember hosszú-hosszú, virágot kereste, irányba fordította, férfi felkeljen, reggeli napfényben, férfi megnyugodott, székhez lépett, ruháit hajtogatta, gyűrött papírt, komolyabb esély, visszamosolygott, betonrepedésben, türelmetlenség, kiszabadította, menthetetlenül, kényszerítette, vesztenivalója, pillanatonként, elmosolyodott, egyhangúságot, megmagyarázni, felelősséggel, jelentőséggel, lélekszakadva, fogalmazódnak, komfortérzet, történetében, gondolatokra, végigkutatta, felragyogott, kisimitgatta, tekintetével, megszokásból, kimelegedett, megérintette, megállította, megnyugodott, beszélgettek, megbabonázva, szerszámait, figyelemmel, gyógyítható, nyugalommal, megcsillant, megbontotta, telefonszám, ragyogóbban, meglepődjön, szeretettel, kinyújtotta, meglepődött, odaszögezte, kisugárzása, pihentetően, hihetetlen, felejtette, gondolatai, elkerülték, szerszámok, érdeklődni, tekintetét, szabadulni, tisztasága, diagnózist, kisnövényt, elrendezte, melegedett, mozdulatra, tárcsázott, felkúszott, , ,
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
11 db bejegyzés |
e év: |
51 db bejegyzés |
Összes: |
7247 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Általános (1226)
- Belső kör (6)
- Család (6)
- Munka (10)
- Haverok (2)
- Iskola (4)
- "Darabokra hullik a Biblia..:" (25)
- A lélek rajza (12)
- A Nagy Karola-rejtély (18)
- A sánta Jézus -Edom Talmud (30)
- Állaatokról (54)
- Beat, Hippi, Punk, Rock (21)
- Dalok (92)
- Egészség, betegség (155)
- Éjszakáim, álmaim (124)
- Élők, vigyázzatok (2)
- Emberi bölcsesség és ami marad (646)
- Érzelmek (102)
- Esti, Jó éjszakát versek (23)
- Fejezetek a szexualitás ... (1)
- Filmajánló (60)
- Füzes László (53)
- Földönkívüliek (7)
- Gyermekeknek (25)
- Halottak napja (8)
- Horoszkópok (9)
- Hozzátok szólok, magyarok! (18)
- Idézetek (398)
- Időjelek - Leplezés (76)
- Ismeretterjesztő (141)
- Játék a tűzzel (advent) (17)
- Karácsonyi versek (33)
- Kelet örökségek (181)
- Kéz analízis (1)
- Kínzások és büntetések (1)
- Kodály Zoltán: Forr a világ (1)
- Kohut Katalin (1636)
- Könyvajánló (35)
- Köztársaság tér 1956 (21)
- Le nem fordított versek (7)
- Lélekemelő írások (216)
- Magyar nyelv (24)
- Magyarország harmoniakártyája (37)
- Marketing (16)
- Meditációk (4)
- Napi harmoniakártyáim (369)
- Napi jóslás (87)
- Névnapok eredete, versek (18)
- Nyugati örökségek (10)
- Otthoni munka (4)
- Receptek (160)
- Rock Évkönyv 1981. (37)
- Számmisztikai elemzések (12)
- Szépség, fitness (45)
- Szólások, mondások (1)
- Szórakozás (13)
- Történetek, novellák (58)
- Újévi köszöntők (19)
- Vas-Forgószél 1945-től (65)
- Versek (356)
- Viccek (249)
- Viselkedés kultúra (10)
- Ünnepek (121)
- Zirkuli Péter: Katalin (29)
|
|
|
|
- Ma: 1117
- e Hét: 8590
- e Hónap: 14831
- e Év: 67097
|
|
|